Mali Katalin orgonaművész > Megjelent cikkek

Megjelent cikkek

Orgonakoncerttel kezdődik az imahét

Petőfi Népe - 2010. január 14.

Szerző: Rákász Judit

Szombat este Mali Katalin orgonaestjével veszi kezdetét az ökumenikus imahét Kecskeméten, a Református templomban. A Kodály Iskola egykori növendékét, aki 2002 óta a Tihanyi Bencés Apátság orgonaművésze, a hangversenyről és zenepedagógusi munkájáról is kérdeztük.

Rákász Judit

- Mi lesz a szombat esti koncert programja?

- Négy kiváló kórust sikerült megnyerni közreműködőnek: a Református Templom, az Evangélikus Templom, a Nagytemplom és a Barátok Templomának kórusai is fellépnek az ökumené jegyében. Az orgonás rész programjában Kodály Zoltán, Johann Sebastian Bach, Antallfy-Zsíross Dezső, Gárdonyi Zsolt és Charles-Marie Widor műveit hallhatja majd a közönség, valamint elhangzik Pikéthy Tibor: Improvisatio a Himnusz fölött című műve.

- Külföldön és Magyarországon is sokfelé koncertezett az elmúlt években. Hova húzza vissza a szíve?

- Ha hazahívnak koncertezni, az mindig nagy öröm. Ogonistaként nem cipelhetem hátamon a saját orgonámat. Minden új koncerthelyszínen más-más hangszerrel találkozom, élmény és kihívás megismerkedni az egyes orgonákkal. A mechanikus rendszerű hangszerek állnak közel hozzám. Ezekben az orgonákban a billentyűk közvetlenül szabályozzák a sípokat megszólaltató szelepeket, húzólécek, tengelyek segítségével. A kecskeméti Református templom orgonája mechanikus rendszerű. Még nem ismerem, várom a találkozást. Missziómnak tekintem a magyar orgonairodalom megismertetését itthon és külföldön egyaránt. A zene a legnemzetközibb nyelv, mégis különbséget kell tenni hazai és külföldi hallgatóság között. Hazai koncertjeimen több magyar darabot is szívesen beválogatok a műsoromba. 2009-ben a Balatonboglári Orgonamaratonon például csak magyar szerzők műveit játszottam.

- A Tihanyi Apátság orgonaművészeként milyen feladatai vannak?

- A bencés apátság egyházi és kulturális rendezvényeinek zenei közreműködője vagyok. Sok, Tihanyba látogató csoport szeretné meghallgatni az apátság híres orgonáját, ilyenkor rövid koncert keretében mutatom be a hangszert. Ha az apátságba delegáció érkezik, nekik is muzsikálok. Nemrégiben Tihanyba látogatott az UNESCO legfőbb döntéshozó szervének, az Általános Konferenciának az elnöke. Davidson Hepburn úr a koncert után feljött az orgonához és kérte, hogy elénekelhesse Cesar Franck: Panis angelicus című művét. Nagy örömmel kísértem az éneklését.

- Tanítja is a zenét, mégpedig egészen kicsiknek.

- Kedves küldetésem a gyerekekkel egész kicsi koruktól kezdve megszerettetni a zenét. Hathónapos kortól a babákkal és az édesanyákkal zenebölcsiben énekelünk és mondókázunk. A nagyobb gyerekekkel a zeneoviban találkozom, ahol az énekeken, játékokon kívül, megpróbálok minden általam elérhető hangszert megszólaltatni, a gyimesi ütőgardontól, az orgonáig. Tavalyelőtt kezdtem el szolfézst tanítani a tihanyi zeneiskolában. Elhatároztam, hogy megszerettetem a gyerekekkel. Legnagyobb sikerélményem az volt, amikor két kislány az óra után odajött és megkérdezte, hogy maradhatnak-e a következő csoport óráján is. Sokat segítenek az amúgy nehéz pedagógiai munkában az ilyen visszajelzések. Tanítványaimmal a Hungaroton Hang-Játék zenei vetélkedőn kimagasló eredményt értünk el. Persze, ezt nem a magam érdemének tartom. Kecskeméten, Kodály szülővárosában tanultam zenét 12 éven át. Később fogtam fel, amikor elkerültem itthonról, és kaptam egy kis rálátást a zenei nevelésre, hogy milyen minőségi zenei képzés folyik ebben a városban. Nagyon hálás vagyok tanáraimnak, akikkel mind a mai napig élő a kapcsolatom. Sok segítséget kapok tőlük zenepedagógusként is, úgy érzem, mintha még most is fognák kicsit a kezem.

- Három kislány édesanyja, és a honlapján látható családi fotók szerint a lányokat is érdekli a zene. Játszanak valamilyen hangszeren?

- Köszönöm ezt a kérdést. Az életem középpontjában a családom áll. Igaz, hogy sok feladattal jár, de még több örömmel. A férjem és a lányaim nélkül még a zeném is üresebb lenne. Sokat jelent az anyaság számomra. Többen mondták az első szülésem után, hogy érettebb lett a zeném, én is így éltem meg. Kodály Zoltán szerint a zenei nevelést a gyermek születése előtt 9 hónappal kell elkezdeni. Ebben is követtem Kodály útmutatásait. Koncertjeimet a gyerekek már a pocakomból élvezhették, első szóló CD-m készítésekor Hanga lányommal a nyolcadik hónapban voltam. Zselyke lányommal szülés előtt egy hónappal Svájcban és Németországban turnéztam. Természetesen ők sem maradtak ki a zenebölcsiből, zeneoviból. Virág 6 éves, és első hegedűvizsgájára készül. Az 5 éves Hanga még nem választott hangszert, de rajong a néptáncért és egy éve balettozik. A kicsi Zselyke a zenebölcsis csoportom „legelevenebb” tagja.

Újévi koncert az apátságban

Veszprémi Napló 2010. január 5.

Szerző: Toldi Éva

Tihany (té) – Többeknek csak állóhely jutott az idén a hagyományos és népszerű tihanyi apátsági újévi koncerten, melynek állandó szereplője egy bájos, törékeny háromygyermekes fiatalasszony, aki az orgona virtuóz megszólaltatója.

Mali Katalin orgonaművész ugyan még csak 2001-ben diplomázott a Zeneakadémián, de már 1998 óta szólóorgonistaként koncertezik itthon és külföldön, s 2002 óta a tihanyi apátság orgonaművésze, egyházi rendezvények zenei közreműködője, s emellett a veszprémi Csermák Antal Zeneiskola és a veszprémi érsekség kántorképzőjének orgonatanára, a tihanyi általános és zeneiskola tanára.

A művésznő széles zenei palettáról állítja össze műsorait. Legkedveltebb zeneszerzője Bach, de szívesen játssza a francia romantikusok orgonamuzsikáját is, s emelett előadásában mindig szerepelnek magyar szerzők művei.

Az ünnepélyes újévi hangulathoz simulva a prológusban ezúttal Pikéthy Tibor Himnusz-variációi, improvizációi csendültek fel. Majd J. S. Bach híres korálelőjátéka követte ezt, az „Ó, ember, bánd meg bűneidet!” kezdetű, gazdagon díszített barokkos motívumaival, s Kodály Zoltán Missa brevise (rövid miséje), melyet a zeneszerző 1942-es galyatetői alkalmi kántori szolgálatára írt. Mali Katalin a Gloria-tételt mutatta be a hallgatóságnak. Ez az opus egyúttal méltó átkötést jelentett a koncert központi zenei anyagához, amelyben karácsonyi muzsika szólalt meg. Előbb a Somogy megyei Karád község hagyományait idézte meg az orgona, bravúrosan imitálva a sajátos népi hangszert, a dudát. Ezen a vidéken ugyanis az éjféli mise dudás pásztor muzsikával kezdődik minden esztendőben. Majd Csizmazia Csönge adott elő Kisded-köszöntő népénekeket. A koncertet Bojtár László kortárs zeneszerző népzenei feldolgozása, a Betlehemi ringató, Antalffy-Zsíros Dezső Karácsonyi harandok, Gárdonyi Zsolt Mozart-changes című különös – régi és modern hangzásvilágot ötvöző – opusai zárták, legvégül pedig Lois Lefebvre-Waly francia romantikus muzsikája hangzott fel.

A jó hangulatú, lélekemelő koncert méltó nyitánya volt az idei apátsági hangversenysorozatnak.

Kortársak Koncertje

Veszprémi Napló 2009. augusztus 31.

Szerző: Toldi Éva

Tihany - A tihanyi apátság orgonakoncert-sorozatának jeles állomása volt nemrég, amikor Mali Katalin orgonaművész és kortársa, Takács Miklós kürtművész koncertezett a barokk templomban.

Mali Katalin, a tihanyi apátság orgonistája a helyi zenepedagógiai nevelésben munkálkodik. Takács Miklós kalocsai származású, már diákként az Operaházban dolgozott, jelenleg a híres drezdai Staatskapelle zenekarának tagja.

Műsoruk első részében J. S. Bach-, Durufle-, Mozart-műveket mutattak be. Elsőként Bach 147. kantátájának (Jesus bleibet meine Freude - Jézus az én örömöm) Durufle általi orgonaátiratát hallhatta a koncert közönsége, majd a 18. században élt velencei zeneszerző, Benedetto Marcello a-moll szonátáját mutatták be a zeneművészek. Ezt két Mozart-mű, az F-dúr andante és a D-dúr kürtverseny követte.

Ez utóbbiban szóhoz jutott az úgynevezett natúrkürt is Takács Miklós közvetítésében, amely ősi hangszer, billentyű és szelep nélküli, s a historikus előadásmódra különösen alkalmas.

A második részben a múlt század fordulóján élt francia zeneszerző, a Notre-Dame orgonistája I. szimfóniájából játszott részléteket Mali Katalin, majd a francia romantika két meghatározó egyénisége, Saint-Sans és Leon Boelmann művei zárták a hangversenyt.

Boelmann költői szárnyalású, négytételes Gótikus szvitjéből az Ima és Toccata méltó epilógusa volt a koncertnek.

Pezsdítő akkordok az apátságban

Veszprémi Napló - 2009. május 29.

Szerző: Toldi Éva

Eredeti szkennelt cikk

Tihany (té) – Meditatív és üdítő művészeti élménnyel örvendeztette meg a hallgatóságát a közelmúltban az apátsági templomban két fiatal művész. Mali Katalin orgonajátékával, Ilija Zsolt trombitaszólóival és közös produkciókkal léptek fel koncertjükön.

Mindkét művész Veszprémben tanít zenét, Mali Katalin a Csermák zeneiskolában, Ilija Zsolt a Dohnányi Ernő Zeneművészeti Szakközépiskolában. A nyári koncertprogramok közé illeszkedő hangversenyen a két ifjú művész főként barokk és a klasszikus muzsika nagymestereinek műveiből játszott.

Többek között elhangzott a francia zeneszerző és orgonista, a párizsi St-Madeleine-templom karmesterének, T. Dubois-nak legismertebb műve, a G-dúr toccata, valamint a barokk nagymesterek, J. S. Bach, A. Vivaldi és T. Albioni egy-egy műve, köztük Bach D-dúr szvitjéből az Air tétel, ez az álomszép muzsika, amely minden feldolgozásban képes örömet, békét sugározni.

A hangverseny második részében Mozart (F-dúr andante), Mendelssohn (A-dúr szonáta), végül Händel (D-dúr szvit) művei hangzottak el.

Rendhagyó órák Tihanyban

Veszprémi Napló - 2008. április 29.

Szerző: Toldi Éva

A közelmúltban a település vendége volt a Kaláka együttes egyik alapító tagja, a Kossuth-díjas Radványi Balázs. A jeles zenész látogatást tett helyi óvodában és iskolában, ahol felcsendültek a Kaláka jól ismert dalai.

A gyermekek szeme felcsillant, amikor a maga írta filmzenékből eljátszott egy csokrot, s felidézett mondókákat, versikéket, sőt egy-egy mesét is rendhagyó zenés irodalmi óráin. S énekelt a kis közönségnek a madarakról, fókákról, mackókról, akik Londonból érkeztek, valamint egy hangszerről, az ukuleléről, amelynek a nevét egy rímes ismertető alapján kellett kitalálniuk a kicsinyeknek. A vendég ezenkívül játszott egy-egy dalt tizenkéthúros gitáron, mandolinon, meg egy érdekes hangszeren, melyen fémlapokat kell pengetni, a kalimbán.

Az alkalmi koncerten közreműködött Mali Katalin, ének- zenetanár is, aki hol fuvolán kísérte a dalokat, hol pedig ütőgardonon. Az iskolásoknak tartott rendhagyó órán a népszerű gyerekdalokon kívül zenébe foglalt versek is megszólaltak. Többek között Nagy Gáspár, Szabó Lőrinc, Móra Ferenc, Petőfi Sándor, Kányádi Sándor, Korzenszky Richárd, Tóth Krisztina versein, Radványi Balázs és Mali Katalin zenéjén. Mindezeken keresztül érezhették meg a gyermekek, hogy a zeneművészet és az irodalom mennyire szól együtt, ha azt gondos kezek formálják.

A kísérletező orgonista

Veszprémi Napló - 2008. február 14.

Szerző: Toldi Éva

PDF cikk

Portré Mali Katalinról, aki már gyermekkorában beleszeretett a hangszerbe

Tihany – Az apátsági programok sorában előkelő hely illeti meg az újévi koncerteket, melyeknek főszereplője, hosszú évek óta egy fiatal orgonaművész, akit rendkívüli sokoldalúság jellemez, akinek zenei stílusa különös vonzerejű.

Mali Katalin megkísérli – Bartók és Kodály nyomában azt az orgonánál, hogy bemutassa, miként fér össze egy templomban gregorián és népzene, népi tánczene és barokk korálelőjáték. Koncerteire gyakran vendégművészt is meghív e gondolat erősítése céljából. Tavalyi évadnyitó estjén az autentikus népzenét játszó Jánosi együttessel, idén pedig Fülep Márk fuvolaművésszel lépett fel közös koncerten, aki klasszikus népzenei ihletésű darabokat játszott ősi népi hangszerekkel, flótával, furulyával és tilinkóval. De Mali Katalin más kuriózumokra is képes: például nagy előszeretettel és sikeresen kísérletezik vele, hogy orgonán szólaltassa meg a régi zene nagy alakjai mellett kedvencei, a francia romantikusok, Vierne, Widor, darabjait például. - Bár erre az orgona, mint barokk hangszer nemigen alkalmas – mondja – de azért megpróbálom. - És sikerrel, tehetnénk hozzá, hiszen koncertjeit mindig vastapssal jutalmazzák.

Mali Katalinnak azonban nem csak koncertjei vannak Tihanyban, hanem mint zenetanár is sokat tesz azért, hogy a népdal, a néptánc, a népzene szeretetét előmozdítsa a tóparti településen az általános iskolások, az óvodások és a legkisebbek között is, például úgynevezett „zenebölcsiben”, amelyet ő vezet, vagy a tihanyi cserkészcsapatban, melyet férjével együtt vezetnek. És nem utolsósorban persze családjában, apró gyermekei körében. Valamint Veszprémben, a Csermék zeneiskolában, ahol orgonatanár. Így váltja valóra Kodály útmutatását: „A kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg bnem szerzi magának.

Mali Katalin Kiskunfélegyházán született Kecskeméten végezte zeneiskolai tanulmányait. Férje révén került Tihanyba. Zenei tehetségét apai ágon örökölte, nagyapja zenész volt, tangóharmonikán játszott és trombitált, nagybátyja pedig a klarinét mestere volt.

Kezdetben zongorázni tanult, sokat köszönhet zeneiskolai tanárának, Fürstné Sátorhegyi Erzsébetnek és főiskolai művésztanárának Prunyi Ilonának, illetve első orgonatanárának Révész Lászlónak.

Hogy miért választotta a zongora helyett az orgonát mégis? Már édesapja szüleinél Pilisszántón feljárt a templomban a kórusra a kántor mellé, emlékezik, ahol valósággal beleszeretett ebbe a csodálatos hangszerbe, megragadta annak sokszínűsége. Hetedikes általános iskolás lehetett, mikor már egy-egy Bach-zongoradarabot el is tudott játszani orgonán. Ruppert István és Pálúr János növendékeként 2001-ben szerezte meg az orgona szakon művésztanári diplomáját a Zeneakadémián. Későbbi párjával, Csizmazia Bulcsúval Budapesten ismerkedett meg, aki agrármérnöki tanulmányai mellett akkor a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen német és hittanári szakot végzett. Már egyetemi éveik alatt összeházasodtak és Kata pályájának egy fontos állomása lett, amikor férjét elkísérhette németországi ösztöndíjas útjára. Ott ugyanis ezidő alatt kiegészítő orgonatanulmányokat folytatott egy neves orgonaművésznél.

Az orgona mellett azonban számtalan más irányba is kacsingatott mindig is, mondja. Negyedéves akadémistaként például beiratkozott egy zeneiskolába ahol fuvolázni tanult, majd az Óbudai Népzeneiskolában a népi hegedűvel és népi furulyával ismerkedett meg. Egészen közel a néphagyományhoz, azonban a regöscserkészeten keresztül került. Meghatározó élménye volt, mikor egy továbbképzésen 1996-ban eljutott a Gyimesekbe. Az ottani találkozások annyira megragadták, hogy éveken át mindig visszajárt Erdélybe, s egy cserkészlány társával később kettesben zenélni kezdtek. Ő gardonozott, társa népihegedűlt, s járták az országot, sok helyen felléptek, komoly díjakat iis elhoztak, a Kaláka-fesztiválon, az országos rádiós népzenei találkozókon. Jelentősebb koncertjei voltak Budapesten, Egerben, Kecskeméten, de fellépett már Gyulafehérváron is, valamint Dániában, Lengyelországban, Németországban, Ausztriában.

Európa zenéje az orgonafesztiválon

Balatonlelle.hu - 2007 Augusztus 24

A római katolikus templomban nyaranként megrendezett orgonafesztiváloknak, már több mint húsz évre visszatekintő múltjuk van. Akik egyszer is megtapasztalták, azoknak aligha kell hosszan magyarázni, milyen élményt jelentenek évről-évre. Mint ahogy ezen a nyáron a különleges érzékenységet kívánt, úgy is mondhatnám: ínyencek számára válogatott csemegék gazdag kínálatát kaptuk Európa zenei művészetéből.

Ami pedig itt történik, az nem csupán egyszerű zeneszeretet, inkább csoda – vagy talán inkább előadó-művészet?

Kifinomult, elegánsan és választékosan játszó, kényes ízlésű muzsikusok váltották egymást, s szólaltatták meg a hangszerek fejedelmét, az orgonát, vagy a világharmónia szimbólumát, a fuvolát és a lelkek kórusát a Requiem-et.

Mozart utolsó befejezetlen mesterműve a zene „szent-lepkeszárnyával” és a „hang –buborék-felleg az égbe terjeng” szavakkal hirdette a Létezés örök csodáját. Az est karmestere, Hajdú Sándor kézben tartotta a közel 100 fős előadói gárdát. A szólisták, a kórusok, és a zenekar muzsikusai rokonszenves fegyelemmel követték a karnagy instrukcióit. Vezénylési stílusában érezhettük a szakrális atmoszféra teremtő fényét. A zenei liturgia végén először ünnepélyes csend következett, majd fölharsant a közönség - nem spontán lelkesedése, hanem a tiszteletteljes, emelkedett hangulatból felszabaduló tetszésnyilvánítása.

A „Svéd, svájci és francia est” hallgatója magasztos gondolatra figyelhetett fel: Sebestyén János művészeti vezető „Rögtönzés Európai dallamokra” címmel emlékezett meg és köszöntötte az éppen esedékes Európa védőszentje ünnepét. Elismerést érdemel!

Na és Szamosi Szabolcs orgonaművész, a mi szívünkhöz nőtt „barátunk”, a mai orgonaművészet számomra egyik legérdekesebb alakja, amit a muzsikájával képvisel nincs hely összefoglalni. Inkább azt említeném meg, amit improvizációs játékával tárt elénk Balatonlellén. Interaktív játékot kezdeményezve vonta be a hallgatóságot az örömzenélésbe. Zenei témára gyakorta rögtönöznek, de a Művész Úr a Lelleiektől nagyobb feladatként verseket kapott, játékra csalva ezzel asszociatív készségét. A szó és a hang egymásra találásával olyan rövid lélegzetű hangképet és zenei rajzot tárt elénk, amelyet csak lelkesedve tudunk csodálni. Értékét számomra tovább növeli, hogy a magyar népi zenekultúrát hívta segítségül a feladat megoldásához, mert emlékezetünkben nem csak a nagyszabású alkotások, hanem azok az „apró” dolgok is elraktározódnak, amit mindenki tud és mindenki énekel: „Tavaszi szél vizet áraszt virágom, virágom, minden madár társat választ virágom, virágom”

S a további zenei élményre röppenő kékkel fuvolaszó hív:

„Az angyal fuvolán játszik, arcán béke, végtelen nyugalom..”

Rákóczy Anna fiatal művész előadásmódját a visszafogott elegancia, s a letagadhatatlan légies szelídség jellemezte. Az Égből jövő lágy dallama szívmelengetően bújt meg közöttünk mélyen és tartósan. Tökéletes!

Mali Katalin a tihanyi apátság koncertorgonistája. Babits Mihály szavaival lehetne érzékeltetni leginkább azt az alapérzést, amit az estén a művésznő sugallt:

„És akinek szép a lelkében az ének, Az hallja a mások énekét is szépnek.”

Ugyanis a zenei ajándékként átadott csokorban azon magyar és európai zeneszerzők műveiből válogatott, akiknek születésének vagy halálának évfordulójára idén emlékezünk. E kifinomult érzelmi intelligenciát sugalló gyönyörű gondolat, minden tiszteletet megérdemel! Nem is említve művészi játékát, amit e gondolathoz illő mélyről fakadó érzékenységgel adott elő, azzal a koncentrációval, amelyben minden hangnak fontos szerepe van.

A műsor hozzáértő, igényes összeállítását dicséri, hogy a fuvola mellé illendően harangjátékot, mint a vándorok bűvös hangszereit választotta.

Játékával hirdetni tudta, a lélek feltámadásának boldogító üzenetét, s azt a védelmet, amit minden veszedelemmel szemben a harangszó jelent.

Az est örömteli zenei élményeként éltem meg a ráadásaként felcsendülő Kodály Zoltán által gyűjtött közkedvelt népdalt, amellyel a jubileum évében tisztelgett a nagy magyar zenetudós előtt.

Ha valamely hatalmas és bensőséges melódia után hirtelen elhallgat az orgona, elcsendesedett lelkünkben még sokáig hallani véljük a csodás dallamot.

„Mert tiszta itt a lélek és szűzi itt a csend. És boldog, kit baráti szív e helyre védve, áldva hív...És nem vagy ember, hogyha itt nem árad rajtad át a hit.”

Molicsné Takács Teréz

Formabontó kalandozás

Veszprémi Napló - 2007. január 4.

Szerző: Bonyár Miklós

Megjelent cikk

Tihany (té) - Igazi zenei csemegével köszöntötte az új esztendőt hagyományos évadnyitó koncertjén a bencés apátság.

Mali Katalin klasszikus orgonahangversenye ezúttal színes népzenei pántlikákkal gazdagodott, mert a már megszokott filozofikusabb hangzású lírai meditációkat ezúttal a Jánosi együttes régizenei motívumokat és a 17-18. század népi táncdallamait meg-megvillantó koncertje egészí-tette ki.Hogy miként fér össze egy templomban népzene, népi tánczene és barokk korálelőjáték?! Első hallásra talán meghökkentőnek tűnhet, mégsem az. A Jánosi együttes, amely népzenei együttesként indult, s komoly klasszikus zenei inspirációkkal halad a maga választotta úton, mindenesetre különleges zenei kalandra hívta meg az egybegyűlt, zenére fogékony közönséget. Magyarország Mátyás király haláláig Európa egyik nagyhatalma volt, majd uralkodását gyászos századok követték, a török hódoltság kora, hangzott el a koncert bevezetőjében. Miközben Itália földjén és németföldön kivirágzott a barokk zenekultúra, hazánkban a zenei alkotótevékenység jobbára a táncdallamok lejegyzésére korlátozódott. Hogy milyen műzene teremhetett volna e gazdag népi tánczenei kincs talaján békésebb századokban, erről mesélt muzsikájával Jánosi András és együttese (Túri András, Kiss Csaba, illetve vendégművészként Kádár István) hegedűvel, brácsával, bőgővel a korabeli zeneművek hangzásvilágát megidézve és közreműködésre kérvén az orgonát is. Műsorukban elhangzott a Katonás és a Rozsnyó tánc, egy siratódallam feldolgozása, továbbá a Magyarlónyai szvit. Mali Katalin előadásában pedig J. S. Bach C-dúr prelúdium és fúga, D. Buxtehude E-moll ciacona (egy régi táncforma ütemét követő dallam), továbbá Bartók Kolindáinak orgonaátirata, illetve Bojtár László és Kodály egy-egy műve.

Hogy mennyire összefügg és egymásból fakad népzene és komolyzene, annak bizonyítására elhangzott, hogy a klasszikus zene nagymesterei, alkotói mennyire kedvelték a magyar népzenét, s hogy műve-ikben számtalanszor merítettek zenei hagyományunkból. Még Bach és a bécsi klasszikusok is. Mali Katalin orgonaművész is megvallotta: érzékeny szálak kötik a népzenéhez, s élete egyik legszebb élménye volt, mikor a Gyimesekben gardonozni tanulhatott a csángóktól.

A klasszikusnak tartottnagymesterek is kedveltéka magyar népzenét

Orgonakoncert a Fasoron

Magyar Nemzet - 2006. május 19. 01:00

Kiss Eszter Veronika

K L A S S Z I K U S

Megjelent cikk

Nem túl ismertek, ám annál igényesebbek és érdekesebbek a Fasori református templom koncertjei, amelyeken igen nagyszerű művészek muzsikáltak eddig, többek között Kokas Katalin (hegedű), Seres Dóra (fuvola), Karosi Bálint, Király Csaba, Fassang László és Almásy László Attila (orgona). A soron következő hangversenyen Mali Katalin, a tihanyi bencés apátság orgonistája válogat Bach, Mendelssohn, Koloss István, Kodály Zoltán, Hidas Frigyes, valamint Pikéthy Tibor orgonaműveiből.

A holnap este hat órakor kezdődő koncertet csak ajánlani tudom, Mali Katalin lendületes előadásával rabul ejti a hallgatóságát, bemutatva az orgona csodálatos hangszíneit és erejét. A műsorválasztás is érdekes: a népszerűbb orgonaművek mellett XIX. századi, kevésbé ismert Pikéthy a himnuszra készített improvizációját hallhatjuk, Koloss Istvántól pedig a Régi magyar táncok a XVII. századból című darabot orgonaátiratban.

Ein Geissböcklein als Dank für fast perfektes Orgelspiel

PNG kép a cikkről