Johann Sebastian Bach (1685 – 1750)
C-moll fuga BWV 575
Johann Sebastian Bach 575-ös c-moll fúgáját ritkán játsszák az orgonisták. A mű egy három fúgából álló sorozat első darabja, az arnstadt-i évekből való. Bach fiatalon, 18 évesen került Arnstadtba előbb a hercegi udvarba hegedűsnek, majd városi orgonistának. Az arnstadti évek alatt történt az a híres eset, hogy Bach gyalog zarándokolt el Lübeckbe, hogy Buxtehude orgonajátékát hallhassa. Ezekben az években válik zeneszerzővé. Ez a korai c-moll fúga a buxtehudei utánzat egyik legjobb példája.
III. D-dúr zenekari szvit
Johann Sebastian Bach egyik legismertebb műve a III. D-dúr zenekari szvit oboára, trombitára, timpanonra, vonósokra és continuóra. A szvit második tétele az Air, azaz ária, dal. Bach korában air névvel illettek egy szvitben fellépő tételt, ha az nem táncos jellegű volt, ugyanis a szvit eredetileg stilizált táncok sorozatát jelentené, egy nyitánnyal bevezetve. Az Air most orgonán csendül fel.
Szintén a lipcsei korszakból való Johann Sebastian Bach egyik legismertebb műve a III. D-dúr zenekari szvit oboára, trombitára, timpanonra, vonósokra és continuóra. A szvit második tétele az Air, azaz ária, dal. Bach korában air névvel illettek egy szvitben fellépő tételt, ha az nem táncos jellegű volt, ugyanis a szvit eredetileg stilizált táncok sorozatát jelentené, egy nyitánnyal bevezetve.
dór toccata és fuga
Bach dór toccata és fuga című műve egyik kedvenc darabja lehetett a mesternek, hiszen orgonaavatók és orgonahangversenyek alkalmával – igazolhatóan – többször játszotta,mint más kompozícióját. A címben szereplő melléknév eredete valószínűleg az, hogy – jóllehet a mű szabályos moll, és nem dór hangnemben íródott – az előjegyzést Bach a mű elején nem írta ki, csupán minden egyes esetben alkalmanként írta oda a módosító jeleket a megfelelő hangokhoz. Így történhetett, hogy valakinek a felületes elnézése alapján – aki a hangnemet az előjegyzés nélküli dór hangnemmel tévesztette össze – ez az elnevezés (a megkülönböztetés kedvéért) megmaradt. A toccata párbeszédes formában íródott, míg a későbbiekben felhangzó fúga a nagy vokális fúgák hangulatát idézi.
Lipcsi korálok
Bach hosszú lipcsei tartózkodása alatt már ritkán látott el orgonista feladatot az istentiszteleteken, ezért lényegesen kevesebb orgonaművet írt, mint előtte. A 18 kompozícióból álló „Lipcsi korálok” című gyűjteményének legtöbb darabja már korábban megszületett, de itt rendezte sajtó alá. Az „Allein Gott...” kezdetű korál – amely a luteránus istentisztelet német nyelvű „Glóriája” - a legtöbbet és a legváltozatosabb módon feldolgozott mű Bachnál.
Puer natus in Betlehem, Der Tag der ist so freuden reich
Bach orgonaműveinek nagy része korálfeldolgozás. Ez a két korál Bach weimar-i időszakából való és az Orgelbüchlein (orgonakönyvecske) gyűjteményben található. Most kettőt hallhatunk a Puer natus in Betlehem (Gyermek születik Betlehemben) és a Der Tag der ist so freuden reich (E nap oly örömteli) kezdetűeket.
h-moll preludium és fuga
Johann Sebastian Bach lipcsei időszakából való a h-moll preludium és fuga. Egyike Bach legkésőbbi orgonaműveinek. Ha figyelmesen meghallgatjuk a fúgatémát, rádöbbenünk, hogy egy kicsit ritmizált változatban ezt a témát használja Kodály is a Háry Jánosban. Vajon Kodály Bachtól vette ezt a témát? A válasz: szinte biztos, hogy nem. Ez a téma ugyanis a magyar zenében gyakran előfordul. Egyik legismertebb formája egy 16. századból való históriás ének, Tinódi Lantos Sebestyén krónikájából. De megtalálható különböző népzenei gyűjtésekben (Kodály is felgyűjtötte), sőt a Gyimesekben még ma is éneklik egy változatát. Kodály feltehetően a saját gyűjtéseiből vehette ezt a dallamot. De Bach? Akkoriban nem volt ritka, hogy más népek zeneszerzői a magyar zenei hagyományból merítettek.