Kodály Zoltán (1882-1967)
Ma esti koncertünkön egy különleges műsor összeállítást hallhatunk. Középpontban Kodály Zoltán zenéje áll. Idén ünnepeljük ugyanis a zeneszerző születésének 125. halálának 40. évfordulóját. Mali Katalin orgonaművésznő különösen kötődik a zeneszerzőhöz, hiszen a kecskeméti Kodály Iskolában tanult 12 évig. A Kodály módszerén alapuló ének-zene tanítás mindennapi élménye volt. Kodály kóruszenéje is meghatározó volt számára. Ezért esett választása a mai koncert alkalmából Kodály Zoltán zenéjére. Arra a Kodály Zoltánéra, aki a nehéz időkben is sokat tett hazájáért. A magyar népzene gyűjtésével, annak a zenepedagógiába való átültetésével, a műveiben való feldolgozásával igen sokat tett a magyar népi kultúra fennmaradásáért, terjedéséért. Tudvalevő, hogy Kodályt is hívták külföldre, igen elismert állásra Amszterdamba. De ő ezt nem fogadta el, kitartott hazája mellett és folytatta azt a „kulturális belmissziót” aminek még ma is érezhetjük áldásos hatását.
Epigrammák (1954)
A zeneszerző szándéka szerint a kilenc kis epigramma énekelhető, de előadható bármely vonós vagy fúvós hangszeren, esetleg az alsó vagy felső oktávban. Valóban, ha Kodálynak ezen című darabját halljuk, bármilyen hangszerelésre számíthatunk. Most fuvola és orgona kettősében három epigrammát hallhatunk.
Missa Brevis (Rövid mise)
A Missa Brevis (Rövid mise) a háborús évek legnagyobb szabású alkotása. 1942-ben Kodály saját galyatetői alkalmi kántori szolgálatára írta. Első verziója a csak orgonára írt változat (Organoedia), majd ebből lett a vegyeskarra és orgonára írt, majd harmadikként a zenekaros verzió. Az eredeti orgonás verzióból halljuk az Introitust, a Kyriét és a Glóriát.